Tourinform bejegyzései

Az egykori városháza és múzeum

A plébániatemplom főbejáratával szemben (Kazinczy tér 1.) láthatjuk Zalaegerszeg egyik legpatinásabb középületét. Az 1787-ben épített városházát többször bővítették, majd átépítették az évszázadok során, 1898-ban nyerte el mai eklektikus külsejét, melyet Morandini Román és Tamás tervezett. Homlokzatán a város és a megye címere is látható. 1950-től a Göcseji Múzeum kapott benne helyet, majd különböző irodák foglalták el. Földszintjén kezdetektől fogva üzletek működtek, ma bisztró található benne.

 

Levéltár épülete

Mivel a vármegye hivatalai idővel kinőtték a teljes épületet, ezért 1891-ben a Kvártélyház melletti telken építették fel – Rauscher Miksa tervei alapján – a kétszintes, eklektikus, neoreneszánsz stílusú „kismegyeházát” az alispáni hivatal és a megyei levéltár számára, díszes közgyűlési teremmel (Széchenyi tér 3.). Az épülettömb belső udvarára néznek a neoklasszicista közgyűlési terem ablakai – ma a város közgyűlési, valamint házasságkötő teremként hasznosítja. E helyszínen és az épület előtti téren zajlottak a megyeszékhely legfontosabb közéleti eseményei a 20. század első felében.

 

Egy szomorú emlék: gettó a belvárosban

Közvetlenül a Pontház mögött, a Boschán Gyula közi társasház falán 1994-től tábla emlékezik a II. világháború vérzivataros időszakára: 1944 májusa és júniusa között ez a terület számított a városi gettó központjának. A kicsiny utcácskában találjuk a 97 éves korában elhurcolt Boschán Gyula (1847–1944) ügyvéd, kormányfőtanácsos, a helyi zsidó hitközség örökös díszelnöke bronz domborművét (Béres János alkotása 2004-ben került fel a falra).

Ispita: beszéljenek a számok…

Az Ispita építésekor ezer darab tégla 7 forintba került, míg a cserépzsindely ezer darabja 5-13 forintot kóstált. A culágerek napi 21 krajcárért húzták fel a falakat, a kőműves mesterek már 1 forint 30 krajcárt vihettek haza. A torony faszerkezetét 56 szál deszkából ácsolták. 1820-ban hét koldus élt az Ispitában, ők havonta 3 forintot kaptak, abból kellett gazdálkodniuk.

A római katolikus hitközség háza

Mozgalmas történetű épület vár bennünket a Kosztolányi utca és a Petőfi út sarkán, a keleti oldalon. Az 1914-ben Metzner József tervei alapján emelt házat a Katolikus Legényegylet számára építették, később a Katolikus Hitközség talált benne otthonra. 1929-ben színpaddal bővítették, ekkor nyitottak kaput a nyugati oldalán (fő homlokzata korábban a Petőfi utcára nézett). 1945 és ’58 között a zalaegerszegiek ide jártak filmvetítésre. Egy ideig Városi Művelődési Házként emlegették. Földszintjén 1962-től étterem működik, emeletén több üzlet is volt, ma a római katolikus egyházközség irodáit találjuk a helyükön.