Tourinform bejegyzései

Kazinczy tér

A Kazinczy tér elnevezése és funkciója többször is változott az idők során: 1826-ban Piatzi utcának hívták, majd piactérnek, városháztérnek; nevezték a Széchenyi térrel együtt Fő térnek is. A teret 1859-ben nevezték el Kazinczy Ferencről. A szocializmus idején a házak falán lévő táblákra Marx Károly neve került, 1991-től ismét a híres költő nevét viseli.

Széchenyi tér

A hangulatos, tavasztól őszig virágba borult Széchenyi tér Zalaegerszeg két forgalmas területét köti össze egymással: a Kazinczy teret és a Kossuth Lajos utcát.

A Széchenyi tér impozáns, szép stílusú épületei méltóságteljesen regélnek egy régi Zalaegerszegről, hisz’ a téren sétálva olyan emblematikus házakat figyelhetünk meg, amelyek falai több évtizedes, olykor évszázados események tanúi voltak. Láthatjuk az egykoron Szálloda az Arany Bárányhoz címként elhíresült mai Arany Bárány Hotelt, a római katolikus plébániaházat, az Art mozi épületét (homlokzatán a filmművészet jelképeivel), a levéltárat, a Kvártélyházat, a Hagymasisakos ispitát, valamint a Postapalotát. Különleges tere a városunknak a Széchenyi tér, mert két aprócska teret is határol – keleti oldalon a Keresztury teret, nyugati irányban pedig a Kossuth teret.

Fedezzük fel együtt Zalaegerszeg titkait!

Múltidéző belvárosi sétára invitálja az érdeklődőket a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület és a Tourinform iroda 2015. augusztus 15-én, szombaton 10 órai kezdettel.

A túra a Széchenyi tér 4-6-os szám alatt található Tourinform irodából indul, Gróznerné Németi Piroska idegenvezető kalauzolásával. Az egykori Zalaegerszeget, a város neves épületeit, tereit és utcáit felidéző séta várhatóan 1,5-2 órát vesz igénybe.

Rejtélyes eredetű tűzvészek a városban

Noha a 19. század első felében több tűzvész is pusztított a városban, az itt élők számára a legnagyobb megrázkódtatást az 1826-os jelentette. Ekkor két egymást követő alkalommal, alig két hét különbséggel szinte porig égett az egész város. Már-már misztikus felhangot ad a tragédiának, hogy mindkét tűzesetet előre „bejelentették”.
A feljegyzések tanúsága szerint 1826. július 8. reggelén valaki azt írta fel az egerszegi vendégfogadó kapujára, hogy tíz nappal később nagy tűz lesz a városban. A városbíró nem vette félvállról a fenyegetést, így nappal strázsák ellenőrizték a vidéki utasok okmányait, éjszaka pedig tűzvigyázók járták a várost. A fenyegetés napjának reggelén, amikor már sokan azt gondolták, hogy nem történik semmi, aratni mentek az emberek. Ám délelőtt 10 és 11 között egy szekérszínben felcsaptak a lángok, melyek a szeles, száraz időben könnyen továbbterjedtek. 120 lakóház, 62 pajta és 98 istálló vált a lángok martalékává.
A lakóknak felocsúdni sem volt idejük, amikor újabb – ezúttal német nyelvű – fenyegető levelet találtak a fogadó kapuján, miszerint július 28-án ismét tűz lesz a városban. Aznap esett az eső, ám másnap délelőtt negyed 11-kor a város északnyugati részén, a püspöki major közelében ismét felcsaptak a „dühösködő lángok”. Ezúttal 147 ház, 80 pajta és 126 istálló égett le – azok az épületek, amelyek nem pusztultak el az első tűzvészben.
A város tanácsa szándékos gyújtogatásnak minősítette az esetet, s a megyében statáriumot vezettek be. Zalaegerszegen megindult a találgatás a gyújtogatás okairól: volt, aki haszonszerzést látott az eset mögött; volt, aki arra ragadtatta magát, hogy a királyt gyanúsítsa a magyarok „nyomorgatásával”.

 

Római katolikus plébániaház

A Mária Magdolna plébániatemplom déli oldalánál elhelyezkedő Mindszenty szoborral átellenben találjuk a város római katolikus plébániaházát, melyet Koller Ignác veszprémi püspök építtetett 1763-ban.

Az egyszerű, dísztelen, kétszintes házat Mindszenty József (zalaegerszegi apátplébánosként) bővíttette háromszintesre 1936-ban, a homlokzata is ekkor kapott neobarokk köntöst a város címerével (tervezője Wölfer István városi mérnök), melynek köszönhetően a plébániaházat Zalaegerszeg legszebb épületeinek egyikeként tartják számon.