Tourinform bejegyzései

Villasor a Kosztolányi utcában

Két díszkertet kapcsolnak össze azok az előkertes villák, melyek 1925 és 1935 között épültek fel a város módosabb polgárai, főként az értelmiség számára. A mai Béke és a Dózsa ligetek között régmúlt időket idéz fel 13 megmaradt villa. Néhányat átépítettek, bővítettek az idők folyamán, de az átalakítások során igyekeztek megőrizni az eredeti homlokzatot. Az utca nyugati oldalán lévő villák közül kettőt bontottak le, amikor a Belvárosi Általános Iskola Petőfi Székhelyiskolát bővítették az 1970-es évek fordulóján (az eredeti épület, a polgári fiúiskola magyaros homlokzati díszei építésének idejéről – 1935 – árulkodnak). A 35. számú házban született Izsák Imre csillagász (1929-1965), a 37. számút Toroczkai Wigand Ede építész és iparművész tervezte.

 

Megyeháza

Hatalmas szobrok fogadják a látogatót a megyeháza bejárata előtt: a paraszti öltözetű nő kezében sarlóval és búzakalásszal a mezőgazdaságot, míg a magyaros ruhában feszítő, méhkast tartó férfi a takarékosságot jelképezi. Ezek, valamint az épület sarkát díszítő domborművek Ohmann Béla és Reményi József alkotásai. Az épület 1939-ben épült a Pénzügyigazgatóság számára Halászy Jenő tervei alapján. Az 1950-es években a Megyei Tanács otthona, 2008-tól a Zala Megyei Közgyűlés Hivatala, 2011-től a Zala Megyei Kormányhivatal működik benne.

 

ONCSA-házak az egykori „Göcsejszegben”

Volt idő, amikor az érdeklődők egy „mini falura” bukkanhattak a megyeszékhelyen belül. Ez volt a páterdombi városrész ONCSA-telepe, ahol 1943-ban 39 családi házat építettek fel a mai Honvéd és Gönczi Ferenc utcában (a helyszínt a Béke liget végén található aluljárón átkelve közelíthetjük meg). A tervezők a göcseji népi stílust követték: a házak csonkakontyolt tetővel, faragott faoromzattal és szeglábas tornáccal rendelkeztek. Avatásakor a Göcsejszeg név került az alkalmi, nemzeti színű díszkapura, az elnevezés a zalai falvakra jellemző szeges falutípusra utalt. A város külön idegenforgalmi nevezetességnek is
szánhatta a telepet (erre utalnak a korabeli híradások), ám az ezzel kapcsolatos elképzelések nem teljesültek.

Az ONCSA-program
Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap szervezésében családi házas lakótelepek épültek szerte az országban. 1941 és 1945 között körülbelül 12 ezer ház épült fel. Az épületeket sokgyermekes, szegény, de munkát szívesen vállaló, a hitelt törleszteni tudó családoknak juttatták. Zalaegerszegen a Páterdombon kívül Kaszaházán épült fel hét ház 1942-ben, majd egy évvel később Olában 20, amihez 1944-ben még négy társasházat építettek.

 

Mindszenty iskola

Mint egy várkastély emelkedik a magasba, írták a Notre Dame rend számára 1927–29 között (Csáky István tervei alapján) építtetett zárdáról, melyre kitűnő kilátás nyílik az egykori ONCSA-telepről. Kalandos, viharos évtizedeknek voltak tanúi a vaskos falak. Az épületben elemi iskola és tanítóképző is működött a békeidőkben, majd 1948-ban államosították, s a nővérek helyére új pedagógusok kerültek (a tanárok egy része a hatalom kiszolgálójaként ateista propagandával igyekezett meggyőzni azokat a végzős növendékeket, akiket korábban az apácák oktattak). A „várkastély” az ezt követő évtizedekben tanítóképzőnek, főiskolának és gimnáziumnak adott otthont. A zárda létrehozásában jelentős szerepet játszó Mindszenty Józsefről nevezték el az 1990-es években alapított iskolát (Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium). A rend 2000-re visszakapta az impozáns, terjedelmében is tiszteletet parancsoló épületet.

„Falumúzeum” egyetlen házzal

Ma már szinte csak a múltat kutatók körében ismert, hogy valaha a Kálvária kápolna mellett akarták felépíteni a falumúzeumot. A szabadtéri néprajzi kiállítás tervének kidolgozásakor nemcsak a kápolna, hanem a közelben 1935-ben felépített, Antal Dezső által tervezett göcseji harangláb (később elpusztult) látványával is számoltak. A múzeum első épületét – egy Kávásról behozott, 19. századi, festett oromzatú, boronafalas lakóházat – fel is állítottak a közeli Május 1. ligetben. A ház 1960 decemberében felgyulladt, tetőszerkezete jórészt leégett, homlokzatát és falait sikerült megmenteni. Később úgy döntöttek, hogy a szabadtéri múzeumot az olai városrészben, a 18. századi, műemlék Hencz-malom és a Zala holtága köré építik fel – ide került a megmentett kávási ház is.