Különleges Zalaegerszeg

Sétánkat kezdjük a régi városközpontban található Göcseji Múzeumban (4), ahol Kisfaludi Strobl Zsigmond tárlatán igazi különlegességekre bukkanhatunk: a kislány II. Erzsébet királynőt, valamint a híres író, G. B. Shaw-t ábrázoló mell-szobrokra.

A közeli Mária Magdolna Plébániatemplom (6) Zalaegerszeg-Maria-Magdolna-Plebaniatemplom-freskofőoltárán a freskókészítő mester, Johann Ignaz Cimbal (1722-1795) két  kézjegyét is láthatjuk: az egyiket csupán nemrég „fedezték” fel a templom restaurálása során, s az oltár mögött „bújik meg”, a másik szignó a hatalmas freskón található, méghozzá a szikla részletén.

A templomtól néhány perces séta vezet a Deák térig (5), majd a Piac térig (16). Évszázadokkal korábban itt állt Zalaegerszeg vára, s a mai Piac téren fehér kőlapok jelzik, hol tárták fel a vár egyik bástyáját.

 A Széchenyi téren (17) áll a Zala Megyei Levéltár épülete (18), itt őrzik a mai Magyarország legrégebbi közgyűlési jegyzőkönyvét.

Zalaegerszeg postapalotája (68) impozáns, háromszintes épület, ám nem csupán szépséges, késő szecessziós stílusa miatt kelt figyelmet: homlokzata – hasonlóan a pécsi Postapalotához – Zsolnay-kerámiával díszített. 

Tudta-e?
A Kossuth Lajos utca végén található Dél Hercegnője lakóházat (65) szintén Zsolnay-kerámia ékesíti. A Kossuth Lajos utcában, a Dísz térrel szemben, a városháza melletti lakóház első ránézésre szimpla lakás-együttesnek tűnik, ám vessünk egy pillantást az erkélyekre, s mindjárt értelmet nyer, miért hívják „bálnás-erkélyes háznak” (66) az épületet.

A Csipkeházak (26) Zalaegerszeg neves épületei közé tartoznak: 1976 és 1985 között több ütemben építették fel a több szintes lakóházakat, melyek szintén erkélyeikről híresek: az erkélykorlátok hullámzó homlokzatú, csipkemintát utánzó összhatására utalnak, hol fehér, hol pedig sötétkék színűek.

Nem messze a Dísz tértől (25), a Csány László téren (33)Zalaegerszeg-Csany-Laszlo-ter-Evangelikus-templom áll a neogótikus stílusú Evangélikus templom (36), melynek különösen szép belső festésű falai igazi ritkaságot rejtenek: egy ma is működő, bár szerkezetében átalakított Angster-
orgonát. (A templom bejelentkezés alapján látogatható.)

A Rózsák tere (38) melletti kis dombon magasodik a Kálvária kápolna (39), melynek ódon temetőjében találjuk az egyik legrégebbi egerszegi sírjelet, Gothard János csizmadiamester homokkőből faragott síremlékét. A Május 1. ligetben (67) találjuk a húsvéti határjárás hagyományára utaló emlékművet.Zalaegerszeg-Kalvaria-kapolna

Tudta-e?
Zalaegerszegen hosszú ideig hagyomány volt a húsvéti határjárás. Éjszaka a város legényeiből verbuválódott csapat sípokkal, trombitákkal és más, zajt keltő eszközökkel bejárta a város határát, szőlőhegyeit.

Zalaegerszeg-Kulonleges-Zalaegerszeg